ÖrömAngol szenioroknak

A Tan-Folyam szegedi egyesület ÖrömAngol projektje olyan újszerű, szellemi tevékenységen alapuló közösség, mely az angol nyelvi kompetenciák fejlesztése köré épül fel.
A nyelvtanár –mint facilitátor– a résztvevőkkel közösen alakítja ki azokat a módszereket, melyek a közösség igényeitleginkább kielégítve, hasznos nyelvi fejlesztő tevékenységet biztosítanak számukra. A korosztály fizikai sajátosságait is figyelembe vesszük (például: nagyobb betűk, jobb fényviszonyok, jobb hangminőség, fokozott kényelem, kötetlenség, kávé, tea, sütemények fogyasztása a foglalkozások közben).
A résztvevők egymást is fejlesztik, támogatják, és megosztják egymással már meglévő tudásukat. A nyelvi kompetenciák fejlesztése mellett a cél a stresszmentes tanulási környezet kialakítása.
Igyekszünk minél kötetlenebb légkört teremteni és úgy szervezni a találkozókat, hogy azok a lehető legkevésbé emlékeztessék a csoport tagjait a hagyományos intézményi keretek között zajló oktatásra, így próbálva kizárni számos korábbi negatív tanulási élményt.
Mindamellett, hogy az ÖrömAngol hatékonyan fejleszti a nyelvi készségeket, a közösségi élet és az aktivitás megőrzésének egyik eszköze is, amely hozzájárul a szellemi frissesség és így az egészség megőrzéséhez.

Néhány vélemény a résztvevőktől arról, hogy mit ad nekik ez a program:

„Először is egy olyan társaságot, akikkel szívesen találkozom, örömmel gondolok a péntekre, hogy megint tanulunk valamit együtt...bátrabb is lettem ez idő alatt, amikor angolul kell megszólalnom idegenek előtt, igaz itt még igen sokat kell fejlődjek.”

„A lehetőséget, hogy megismerhetek más országokban hasonlóan tanuló felnőtt embereket. Jó látni, hogy mások is küzdenek hasonló nehézségekkel a nyelvtanulás során, mint én/mi. Hasonló tudású tanulók előtt bátrabban mer az ember beszélni.”

„A mennyire izgultam az elején, mostanra az életem részévé váltak ezek a pénteki találkozások. Szándékosan nem írtam órát, mert annál sokkal többet jelentett.
Nosztalgiát az iskolapad iránt, a kellemes drukkot, a házi feladatok elkészítésének és a számonkérésnek az izgalmát. Mind, mind egy olyan időszakát hozta vissza az életemnek, amit már azt hittem soha többet nem fogok megélni. Ez a „projekt” új színt varázsolt a szürke hétköznapokba és még az angolom is sokat fejlődött! Beszélek, írok, olvasok, sőt filmeket is nézek angolul! Sose hittem volna, hogy erre képes leszek!”

„A sok szituációs gyakorlat, a páros feladatok, a hétköznapi témák „kibeszélése”, a korosztályunk érdeklődési körének megbeszélése, rendkívül sokat segítettek a szótanulásban, a nyelv megismerésében.
A szavakat kötni tudjuk egy ábrához, egy helyzethez, egy történethez,egy zeneszöveghez, egy recepthez, egy ünnephez stb., s ezzel egy kicsit lassítani tudjuk a felejtés folyamatát. Nagyon jó érzés volt továbbá, hogy semmi nem kényszerített bennünket a tanulásra. Lazán, önként és kedvtelésből csinálhattuk, nem volt tétje a dolognak, ezért minden, amit megtanultunk nem kínlódást, hanem élményt jelentett és pluszt adott.”

„Végre nem félek megszólalni angolul. Valami gát átszakadt (vagy legalábbis megrepedt), ami eddig visszafogta.
Nem mondom, hogy nem félek, hogy nem érdekel, ha hibázok, de már meg merek szólalni és merek hibázni is, ha rám jön a beszélhetnék. És néha már rám jön."